1.rész~

Reggel arra keltem,hogy apa be üvöltötte a szobámba,hogy: REGGELI.Én pedig egyből ki pattantam az ágyamból fel kötöttem copfba a hajam és rohantam le a konyhába.

-Jó reggelt.-dörmögte apu.

-Neked is-válaszoltam félénken.

-Tojást főztem ..nesze-vágta elém a tojást.

-Kössz-válaszoltam. A tojás kissé oda volt égetve  de nem érdekelt  örültem annak,hogy legalább főzött.

***

Meg ettem a reggelim  meg köszöntem és rohantam be a fürdőbe meg mosakodni stb. Mosakodás után tettem fel egy kis szájfényt és egy kis szempillaspirált.Ki engedtem a hajam és meg fésültem, utána pedig felöltöztem.Ezután le huppantam az ágyra és írtam egy SMS-est Emily-nek,hogy 10 perc múlva legyen  a starbucks elött. Elküldtem az üzit Emilynek utána pedig le mentem apuhoz és közöltem vele,hogy el megyek a starbucks-ba.

***

Mire oda értem  Emily már ott várt rám.

-Sziaa -ölelt meg Emily.

-Szia-válaszoltam.

-Gyere menjünk be.-biccentett a fejével Emily.

Be mentünk  le ültünk a legutolsó padba .Az egyik ott dolgozó hölgy jött oda hozzánk és kérdezte meg mit kérünk:

-Sziasztok fiatalok.Mit kértek?-kérdezte aranyos hangon a pincér.

-2 fekete kávét kérünk-vágta rá Emily.

Én pedig csak mosolyogva bolintottam a nőre ezzel jelezve,hogy a fekete kávé nekem is meg felel.

-pár perc és hozom-mondta mosolyogva a pincér-A pincér ki is hozta pár percen belül a kávénkat ahogy mondta.

-El miért vagy ilyen kedvetlen? megint meg vert az apád?-kérdezte össze húzott szemöldökkel-
-Neem azt mondtam volna..csak pontosan attól félek,hogy megint bántani fog.Ha nem érek haza időbe ,legyen az 1-2 perc késés már akkor dühbe gurul,és bánt.És innen pedig nem látom,hogy be van e baszva vagy sem.-mondtam sírós hangon-
-El...ez így nem mehet tovább. Sürgősen el kell onnan menned! Meg az is mi,hogy 1 évente látogathatod meg az anyudat? Csak egy lehetőséged maradt.! EL KELL SZÖKNÖD!-mondta komoly fejjel.
-NEM-vágtam rá hírtelelen - Szó sem lehet róla,mi lesz ha meg talál? Emily...nem fogok elszökni .Azzal csak magamnak ártok.-mondtam s akkor már könnyek gyűltek  a szemembe.
-De ha nem tudja meg,hogy hol vagy akkor nincsen semmi gond-válaszolta egy nagy mosollyal az arcán-
-És még is hova a jó büdös életbe akarunk mi el szökni?.-kérdeztem.
-Hát ki Amerikába-mondta boldogan-
-AMERIKÁBA?? Normális vagy? ott apa simán meg találna.És hol lenne szállásunk?-kérdeztem-
-Hát egy szállodába foglalunk szobát..-válaszolta.
-De...-mondtam könnyeimmel harcolva.
-Hé...nem lesz semmi baj...meg amugyis apád ma kocsmázni megy..addig le nyúljuk a lovét..és össze pakolunk gyorsan..és sipirc onnan.-mondta .
-Nem fogom az összes pénzt el venni tőle..akkor miből fog kaját venni magának meg stb..?-kérdeztem-
-Te ezek után ahogy bánt veled  meg érdemli ,hogy csóró legyen-vágta rá rögtön-
-Ajj...De ez akkor is szemétség lenne.-mondtam nyavalyogva.
-AZ IS SZEMÉTSÉG  AHOGY BÁNIK VELED!! TÉRJ MÁR ÉSZHEZ-üvöltött rám.
-Jó-jó..nyugi..Akkor..hát..benne vagyok.-mondtam fancsali pofával.
-Ezaaazz!!!!-mondta fülig érő mosollyal Emily-
Épp mondani akartam valamit amikor egyszer csak jött egy SMS-es aputól. ez állt benne: Elizabeth.most rögtön irány haza!!!!! 1 perc késés nélkül.nekem el kell mennem itthonról. IGYEKEZZ!!!. El olvastam utána pedig meg mutattam Emilynek is.Egymásra néztünk és fel pattantunk a padról Emily pedig az egyik pincér kezébe nyomta a pénzt amivel tartoztunk és futottunk haza.
***
Még pont időbe be toppantam a házba amikor apa már indulásra kész volt.
-Haza értem-mondtam félős hangon-
-Látom..és pont időbe...na szevasz én most el megyek ..viharzott ki a házból.
Fel mentem a szobámba ledőltem az ágyamra és be csuktam a szemem nem aludtam csak pihentem egyet.1-2 perc múlva jött egy SMS Emily-től. : Akkor készen állsz? Sóhajtottam egy nagyot és válaszoltam : Igen gyere át!
***
Emily 5 perc után ott termett az ajtónk előtt .
-Na akkor fogjuk a pénz pakoljunk össze és húzzunk-hadarta.
-De ha valami baj lesz?-kérdeztem .
-NEM LESZ SEMMI CSAK IGYEKEZZÜNK.-vágta rá.
-Oké..-válaszoltam .
Kivettem a fiókból a pénzes dobozt  és kinyitottam .Rengeteg pénz volt benne. Emily csak tátott szájjal bámulta a benne lévő pénzt. Be csuktam és rohantunk fel vele a szobámba. Elővettem a közepesen nagy bőröndömet és annak a legmélyére tettem a pénzes dobozt.Ezután elkezdtük pakolni a ruháim,cipőim,tusfürdőket,samponokat,fogkrémet és fogkefét.Össze cipzároztam a bőröndöm fel álltunk a padlóról  fel vettük a kabátunkat le mentünk a lépcsőn és rohantunk kifelé.A mobilom a zsebemben volt.
Kicsit messze voltunk a reptértől de sétálnunk kellet .
-Nyugi El...nem lesz semmi baj.-nyugtatott meg Emily.
-De nagyon félek..-mondtam remegve.
Emily csak meg rázta a fejét és mentünk tovább.Este 10-11 óra körül lehetett,ilyenkor nagyon sok a részeg ember.És ezért még ijesztőbb volt.Nem tudtam,hogy mikor fogok össze futni az én holt részeg apámmal.Mentünk -mentünk egyszer csak meg álltam.
-Mi az?-kérdezte furcsa fejjel Emily.
-EMILY ERRE VAN A KOCSMA..AHOL APA SZOKOTT LENNI.-mondtam remegő hangon-
-El...innen van a legközelebb a reptér.És biztos bent vannak,és fel húzzuk a csukját és nem fognak minket meg ismerni ha kint lennének.-mondta halál nyugodtan-
-Hát jó....forgattam   meg a szemeimet és mentünk tovább.
6 perc után a kocsma elé értünk.Láttam,hogy apám és  haverjai kint vannak,és cigiznek.
-Emily...a-ap-a kint van-mondtam remegve.
-Shh...maradj csöndbe-mondta kibaszott halkan.
Mentünk tovább oda értünk hozzájuk, próbáltuk  őket nagy ívbe kikerülni  amennyire csak lehet de így is észre vettek minket.
-HÉ CSAJOK GYERTEK IDE! -üvöltötte oda az egyik- Mi csak mentünk tovább gyorsabb léptekkel mintha meg sem hallottuk volna.
-Na..ne féljetek tőlünk .Mondta apám egyik haverja és közelebb jöttek . Mi már szinte futottunk ,amikor az egyik hapsi el kapta a csuklyám és le rántotta. Hátra fordultam hirtelen  és apámmal kellet szembe néznem.
-Elizabeth??-kérdezte az apám össze húzott szemöldökkel..Én remegtem mint a nyárfa levél amíg Emily és apám haverjai lefagyva bámultál a jelenetet.Apám már fel vette azt a tipikus " most agyon verlek" képét és erre reflexből ..OTT..meg rúgtam és meg ragadtam Emily kezét és elkezdtem olyan gyorsan futni amilyen gyorsan még életembe nem futottam.Apám össze szedte minden erejét és elkezdett utánunk futni.
Már  nagyon nem bírtunk futni de nem adtuk fel  mert ha fel adjuk meg bánjuk.Kis idő múlva már nem hallottuk az apám üvöltözését ezért hátra néztünk és lelassultunk. Levegő után kapkodva rogytam össze sírva. Emily letérdelt mellém, meg simogatta hátam...Egyszer csak egy hangos morgást hallottam az egyik fal mögül..Hirtelen fel pattantam meg ragadtam megint Emily kezét és futásra készen álltunk . Hátulról valaki meg fogta a kezem és elrántott onnan.Emily utánam üvöltötte sírva hogy: ELIZABEEETTHHHH!!!!!!
Láttam hogy Emily fut utánam de elesett,egy kőben.És nem tud felállni.Egyedül maradtam.Egyedül,apámmal tudtam mi fog következni.
Apámnál volt a bőrönd kinyitotta.Imádkoztam hogy ne találja meg a pénzes dobozt.Keresgélése legvégén azonban megtalálta.Magamban káromkodtam és dünnyögtem.
-Elizabeth ez mi?-Nyitotta ki a pénzzel teli dobozt.Nem válaszoltam csak néztem le.
-HALLJAM!!-Megpofozott.Nagyon erősen.Szinte tenyere csattanását lehetett hallani az egész utcában.
-Ez pénz.-Vágtam flegmán az arcába miközben simogattam fájó arcomat.
-És még is mit akartál ezzel csinálni?
-Elszökni,oké?Nem bírlak tovább elviselni.El akartam menni tőled minél távolabbra.-Kiabáltam vele,de megérdemelte.
-Engem meg ott hagytál volna pénz nékül?-Apám hangja nem volt józan.Fel voltam készülve a legrosszabbra is.Apám ökölbe szorította kezét,éreztem hogy mozdul és már hopp ott is volt egy ököl az arcomba.Az ütése levitt a földre.Arcom vérezni kezdett és fogtam a szemem ami éreztem hogy elkezd dagadni.
Az ijesztő férfi lehajolt hozzám és tovább ütött próbáltam ellenkezni de nem bírtam.Mikor már ötödik ütésem is megkaptam,úgy éreztem ennyi volt nem bírom tovább.Apám felállt és akkor azt hittem vége.DE nem volt!Belém rúgott amitől egy erős kiáltás hagyta el a számat.
Már alig lélegeztem mikor a sötétből egy alakot láttam előbukkanni.Az alak arcát nem láttam csak a feje rajzolódott ki és láttam hogy minket néz.Apám még üvöltözött velem.
-Meg mondta hogy nem mehetsz innen sehova.-És még egy pofont kaptam.Már erőteljesebben vérzett az arcom mikor az alaknak a háttérből egy üvöltés hagyta el a száját.
-AZONNAL HAGYD BÉKÉN AZT A LÁNYT!!-Felismertem édes hangját.Igen Niall Horan volt az!Amikor közeledett felém már láttam teljesen és ő volt az.
Megragadta az apám ha egy ilyen ember nevezhető apának.És lekevert neki egy jobbost.Apám fájlalta a szemét és próbált visszaütni,amikor Niall megszólalt.
-Nem ajánlom!És most takarodj.-Intett el Niall vagyis a megmentőm.
Apám végre elhúzott onnan és én ott voltam elgyengülve,összeverve a földön.Nem akartam hogy egy ilyen helyes fiú ilyen állapotban lásson.
Niall közeledett és leguggolt hozzám.
-Jól vagy?Bár ez hülye kérdés ki volt ez?
-Te vagy Niall Horan.-Próbáltam megszólalni.
-Nem érdekes ki vagyok csak az hogy te ki vagy és ki volt ez a szemét.
-Az ..az apám.-Niallnek undor és sajnálat jelent meg egyszerre az arcán.Közben Emily is odabicegett.
-Jézusom El jól vagy?-Hajolt le hozzám majd átnézett Niallre.
-Igen én vagyok Niall Horan de ez most nem lényeges.Szóval Elnek hívnak.
-Igen Elizabethnek.-Közbe felsegített az aszfaltról ami kicsit véres volt.Nehezen vettem a levegőt.Emily és Niall két oldalról átkarolt és segítettek állni.Mert állni nem tudtam a félelemtől.Igen megszoktam hogy apám ver,de ilyen durván még sosem vert meg.
-Beviszlek a kórházba.-Jelentette ki Niall.Megszólalni nagyon nem tudtam ezért csak bólintottam kicsit.Elvittek Niall kocsijához.Niall betett a hátsó ülésre,Emily pedig beszállt előre.


Fannixx